Alig múltak el a karácsonyi ünnepek, de már itt a farsangi időszak, ami vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak. Időpontja és hossza éveként változik, mivel a húsvét kezdetéhez kötődik. A farsang a tavaszvárás a pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, a bolondozás, az eszem-iszom időszaka, valamint az advent lezárulásával a párkeresés és az udvarlás időszaka is.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A farsanghoz vallási ünnep szorosan nem kötődik, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül, mint pl.: torkos csütörtökhöz. Ez a nap a farsang utolsó olyan napja, amikor még lehet minden megkötés nélkül bőséggel enni-inni. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a 16. és 17. században nem az eredete, hanem a bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották meg.

A farsang csúcspontja a karnevál, melyet a magyar nép a farsang farkának is nevez. Ez farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is egyben. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat. Például a riói, vagy velencei karnevál, Magyarországon pedig a mohácsi busójárást, ami a farsang legnevezetesebb eseménye.

Természetesen vannak kifejezetten farsangi sütemények, mint pl.: a farsangi fánk, de bármilyen süteményt elkészíthetünk ezekre a napokra, minden megkötés nélkül.

A Sütigyár ehhez szeretne ötletet adni az alábbi sütemények receptjeivel.